Könnyűszerkezetes házépítés 25-30%-kal alacsonyabb áron
Miért pont szárazépítészet, miért pont könnyűszerkezet?
Ha már döntött, és ismeri a technológia alapjait, esetleg kivitelezőt keres, hívjon minket bizalommal! Kérjen tőlünk árajánlatot vagy kattintson a munkafolyamatok feliratra itt az oldalunkon, ahol további információkat találhat az általános ügymenettel kapcsolatban. Ha arra kíváncsi, mi az amiben esetleg különbözünk más könnyűszerkezetes házépítő cégektől, arra választ kaphat az így dolgozunk mi címszó alatt.
Próbálunk segíteni a döntésben. Felvázoljuk a könnyűszerkezetes technika előnyeit, és igyekszünk szakmai alapon megcáfolni a tévhiteket.
Már most, elöljáróban szeretném leszögezni, azért tettük le a voksunkat a szárazépítészet, az acélvázas könnyűszerkezetes épületek mellett, mert hiszünk abban, hogy ez egy jó megoldás lakóépületek megalkotására. Ez egy mérlegelés és megalapozott döntés eredménye. Ha nem így lenne, akkor nem innovációban gondolkodnánk, hanem a hagyományosnak tekinthető építésben vállalnánk nagyobb szerepet.
Reméljük, hogy a bennünk munkáló szenvedély miértje, talán e sorok végig olvasása után teljes értelmet nyer az Ön számára is, és sikerül arról meggyőznünk, jól dönt ha minket választ.
Az építőipar az ember lakóhelyteremtésének kezdete óta folyamatosan fejlődik, mégpedig azért, mert az építőket és építtetőket mindig az a cél hajtotta, hogy egyre biztonságosabb, precízebb, kényelmesebb otthonokat teremtsenek.
Ez a vágy a szakmájuk iránt elkötelezett kivitelezőkben, fejlesztőkben manapság sem lankadt, sőt, munkájuk gyümölcse abban látszik leginkább, hogy korunk elvárásai magasabbak lettek.
Ma a fejlődés legerősebb motorja a gazdaságosság iránti igény.
Most egy olyan építési megoldásra szeretnénk felhívni a figyelmét, amely több mint 45 éve reagált erre a követelményre. Alapjaiban német, és eredetéhez hűen megbízhatóságára, felhasznált anyagaira, pontosságára nézve kompromisszumok nélkül teljesíti, akár túlszárnyalja a mai elvárásokat. Ez többek között a folyamatos magyar fejlesztés révén lehetséges.
Könnyűszerkezetes házak
Bár a könnyűszerkezetes házak történetében minimum olyan múltra tekinthetünk vissza, mint a tégla épületek esetében, az összehasonlításnál, a hagyományos jelzőt a téglaházakra fogjuk alkalmazni a magyar építési szokások miatt.
A technológia előnyeit hosszan lehetne sorolni. Most hét pontban kiemeljük a legfontosabbakat.
Gyors, mégis szakszerű építési lehetőség.
Tizenkét hét alatt elkészül alaptól a tetőig.
Lehetséges ez, vagy ami gyors az már nem is jó?
Szárazépítésről lévén szó, az alapozástól és a külső vakolattól eltekintve nem tartalmaz az épület technológiai vizeket, nincs szükség száradási időkre. Tehát a szakmai szabályok betartása mellett is lehetséges a dinamikus munkavégzés. A hideg, fagyveszélyes időjárás nem lehet akadálya a munkafolyamatok haladásnak. A könnyebb anyagok használata egyszerűbb, ezáltal gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé.
Olcsóbb, ezáltal jó befektetés, vagy azért olcsóbb mert nem olyan jó?
25-30%-kal alacsonyabb ár, növekvő ár érték arány
Jelenleg a piacon a könnyűszerkezetes házak olcsóbbak. Ennek esetünkben nem feltétlen a kedvezőbb anyag ár az oka. Elképzelhető, hogy az általunk favorizált építési mód anyagköltség tekintetében azonos vagy drágább is. De a „bejáratott„ kulcsrakész tégla építésnél magasabb az m2-re vetített vállalkozói árrés.
Egy családi ház főfalainak kivitelezése alatt nyilván nem lehet irreálisan magas megtakarítást elérni.
Hiszen az igazsághoz tartozik az is, hogy az eltérő technikával készülő épületek a gépészet, burkolatok, nyílászárók, stb. bekerülési költségeinek tekintetében közel azonosak.
De íme néhány költség csökkentő tényező:
Tőlünk nyugatabbra igen magasak a munkabérek és a rájuk rakodó terhek. Ez ott már kedvezett a gyors házak terjedésének. Az élőmunka árának emelkedése idehaza is szükségszerű, tapasztalható. Tehát nem mindegy az, hogy az építésnél valójában mennyi munkaórára van szükség.
A könnyűszerkezetes házak építését általában kis létszámú, profi szerelőcsapatok végzik. Négyzetméterre vetítve, akár fele annyi idő alatt végezhetnek, ráadásul fele akkora létszámmal.
A vékonyabb, könnyebb falszerkezet megtakarítást jelent már az alapozásnál is.
A falak belső felületénél, nincs szükség vakolásra.
Anyag takarékos eljárás. Az utolsó csavarig, szinte darabra meghatározható az anyagszükséglet, minimális a hulladék, törmelék. Nincs feleslegesen megrendelt építőanyag. A szállítási költség alacsonyabb a kisebb súlyú és terjedelmű anyagok felhasználása miatt.
A villanyszerelés egyszerűbb feladat egy könnyűszerkezetes házban, hiszen nincs szükség a falak marására, vésésére.
A fémvázas épületek térnyerése idehaza, napjainkban látványos, tehát várható az árak félzárkózása. Így egy ma, olcsóbban épített könnyűszerkezetes ingatlan ára meredekebb szögben emelkedhet majd.
Energiatakarékos, mennyire?
30-50%-os energia megtakarítás
Rendszerünk legalacsonyabb osztálya is túlszárnyalja a hagyományos épületek paramétereit.
A 24 cm-es falvastagság esetén is eléri a 0,23-as U-értéket.
A jó hőszigetelésnek köszönhetően Ön biztosan alacsony fűtési költségekre számíthat. Erről kicsit bővebben lejjebb a tévhitek címszó alatt is olvashat.
Helytakarékos
Akár egy félszobával több lakótér.
Fontos ez?
A statikailag méretezett, hőszigetelésben kiváló, mégis keskenyebb falszerkezet 100 m2-es ház esetében 8 m2 plusz hasznos teret jelent Önnek. Ez nem csak szűkös telekadottságok esetén fontos. A megtakarított m2-ek megtakarított forintokat jelentenek.
Időtállóság, stabilitás. Valóban tartós?
Egy jól megépített könnyűszerkezetes ház bátran vetekedhet a hagyományos épületekkel. Földrengéstani intézetben történő tesztelés alapján a Magyarországon várható nagyobb földrengéseknek is ellenáll.
Teszt: http://www.hardellpartner.com/hardell/video.php
Az általunk épített házak vázát képező profilokat a PROTEKTORWERK GmbH gyártja. A cég 1903 óta létezik, magát a házépítő profilt a 70-es évek óta gyártják.
A tapasztalat az, hogy a házak előbb válnak technológiai értelemben elavulttá, sem mint lakhatatlanná. Gondoljon csak arra, lenne e kedve egy 50 éves családi házba költözni akkor, ha az nincs a mai kor igényeihez igazítva? Minden épület esetében a hangsúly a folyamatos karbantartáson van. Az általunk épített házaknál ugyanazok a karbantartási szükségletek a jellemzőek, mint a hagyományos épületek esetében. A várható élettartamban sincs különbség.
Környezet barát. Az acélvázas épület? Hogyan?
Energiatakarékos a fenntartása ez nyilván a környezet terhelésének csökkenését vonja maga után. Az építés közben jóval kevesebb hulladék képződik. A könnyebb súly, kisebb sittkupac kevesebb szállítási feladatot von maga után. Jellemző a újrafelhasználható anyagok, mint például a fémváz és gipszkarton alkalmazása. Természetesen az acél gyártása nagyon energia igényes feladat. De az égetett tégla készítése szintén az. Az acélt előállítani képes globális vállalatok környezet tudatos viselkedése ma elvárás. Normatíváknak kell megfelelniük. Ellenőrizhetőek, bevételeik egy részét vissza forgatják a környezetvédelembe és az azzal összefüggő fejlesztésekbe. A modern világ elképzelhetetlen a fémek jelenléte nélkül. Nincs értéktelen fém, tehát ellentétben a téglatörmelékkel az acélváz a minken később követő generációk számára is hasznosítható alapanyag.
Egészséges lakókörnyezet. Miben kiemelkedő?
Ellentétben a gyorsan, de hagyományos módszerekkel készülő házakkal már az első napon sem kell attól tartania, hogy nedves penészesedésre hajlamos otthonba kell költöznie.
A falak belső felületét alkotó két réteg gipszkarton rendkívül jó klimatizáló hatással bír. A pólusos szerkezetű gipsz nagy mennyiségű vizet képes magában eltárolni, majd amikor például fűtési időszakban a levegő szárazzá válik a felhalmozott párát kiadja magából. Ez természetesen nem jár alakváltozással ellentétben a faburkolatokkal.
Továbbá a gipszkarton természetes anyagokból készül, nem tartalmaz allergén anyagokat.
Tévhitek
A tévhitekről, melyek néhol látszólag szakmai alapokon, de többnyire a „konyhai bölcsességek” szintjén fogalmazódnak meg
Elfújja a szél
(pl. Amerikában, ahol ez nem számít, mert fizet a biztosító)Tévhit, mert:
A biztosítótársaságoknak a világon mindenhol kerülik a túlzott kockázatvállalást. Ha a fenti érv helytálló lenne, az már önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy a könnyűszerkezetes technika teljesen háttérbe szoruljon. Hiszen az Amerikában is népszerű jelzáloghitel konstrukciók magukban foglalják a biztosítási kötelezettséget.
Magyarországon nem jellemző az, hogy házakat rombolna le a szél. A legnagyobb viharok is maximum a tetőhéjazatot bontják meg, miközben maga a tetőszerkezet ellenáll. Ez önmagában is bizonyíték a könnyűszerkezetes házak mellett. Hiszen a szélterheknek leginkább kitett felület maga a tető, ami hagyományosan szinte minden családi háznál könnyűszerkezetes technikával épül.
Ahol házakat temet maga alá a vihar ott elsősorban 4-es, 5-ös erősségű hurikánokról van szó, vagy tornádókról, melyek sebessége 250-350 km/óra között mozog, amikre méretezni szinte lehetetlen. Ezek a viharok a vasbeton szerkezeteket is kikezdik. Oklahomában mérték eddig a világon a legnagyobb széllökést 484 km/h. Ezzel szemben a Magyarországon mért legnagyobb szélerősség 172 km/h volt, melyet a déli Bakony legmagasabb csúcsán 600 méter magasan, a Kab-hegyen mértek, ahol egy szélcsatorna van. A klímaváltozás következtében az előrejelzések szerint az átlag szélsebesség várhatóan növekedni fog Magyarországon is. Ugyanakkor ezeknek a különösen nagy szeleknek a ”szülőhelye” továbbra is a ráktérítő és baktérítő közötti trópusi öv, továbbá létrejövetelükhöz óceánok, tengerek és az azokkal összefüggő hőáramlási tényezők szűkségesek.A könnyűszerkezetes házakra jellemzőek a repedések.
Tévhit, mert:
Minden háznál előfordulhatnak repedések. Bizonyos mértékig ez a jelenség még akár normálisnak is mondható. Ugyanis bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy talaj „megtanulja” viselni egy épület súlyát. Az épületfák is hajlamosabbak a térfogat változásokra még a kezdetekor. Általában ezek az statikai szempontból elhanyagolható mozgások húzódnak meg a jelenség hátterében. Sajnos azonban kivitelezési hibákra is visszavezethetőek a repedések. De ilyenkor általában már nem esztétikai repedésekről beszélhetünk. Ami a könnyűszerkezetes technológiát illeti, hasonlóan más építési módokhoz, megfelelő szakértelem szükségeltetik ahhoz, hogy elkerüljük a kisebb nagyobb a bosszantótól a súlyosig skálázható hibákat.
Maga a belső kérget alkotó gipszkarton kiváló lehetőség arra, hogy repedésmentes felületeket hozzunk létre. Mert a klimatizálás, a páraháztartás kezelése úgy megy végbe, hogy közben az építőlapok mérete nem változik. Ellentétben például a fa burkoló lapokkal. A megfelelő alapra épített stabil váz, és az időjárás változásaira jól reagáló fedőrétegek együtt garantálják az esztétikailag kifogásolhatatlan megjelenést. Természetesen a szárazépítészet egy szakma. Ezért nem elegendő a jó alapanyag, a hozzáadott szakmunka a jó végeredmény elengedhetetlen összetevője. Cégünk nem csak nagy tapasztalattal, hanem a legmodernebb eszközökkel rendelkezik. A glettelést például egy Amerikából importált módszerrel végezzük, ami ma felülmúlhatatlan védelmet biztosít a repedésekkel szemben.
A könnyűszerkezetes házak nyáron túl melegszenek, télen hamar kihűlnek mert nincs hőtartó tömegük ezzel szemben a tégla a jó választás.
Tévhit, mert:
A megközelítése a témának alapjaiban hibás.
Ma szakmai viták övezik a kérdést, hogy mennyire szűkséges valójában egy épület esetében a hőtároló tömeg.
Egy ház energetikai tanúsítványánál fontos tényező az energia hatékonyság, vagyis a fenntartásához szükséges energia mennyisége, forrása. Továbbá a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője, hővesztesége, „U” értéke.
Fontos a hőtároló tömeg?
Elsősorban nyáron lehet előnyös egy vastag, nehéz falazat, ami ontja magából a hűvöset, persze csak abban az esetben, ha az extrém meleg időszak nem tart olyan sokáig, hogy a falak teljesen átmelegedjenek. Fűtés szezonban már egyáltalán nem biztos, hogy sikerül olcsón fent tartani a mai kor igennyinek megfelelő kényelmi szintet. Érdemes figyelembe venni azt, hogy Magyarországon a fűtési idény lényegesen hosszabb mint a kánikulaszezon. Elfogadható érv, hogy a hőt tárolni képes falazat csökkentheti a hőingadozást télen és nyáron is, hiszen egy nehéz falazat a magában eltárolt hőt képes visszasugározni akkor, amikor gépészet nem szabályozza a hőmérsékletet. De ennek gazdaságossága már kérdéses. Hiszen először ezeket a szerkezetek fel kel tölteni meleggel. A jelenség leginkább egy vízzel teli kancsóhoz hasonlítható, mely biztosítja ugyan a folyadék utánpótlást. Viszont amint kiöntünk belőle, újra csap alá kell helyeznünk, ha azt akarjuk, hogy a funkcióját el tudja látni. Olyan nagy felületek esetében, mint amilyenek a határoló falak, kihűlésük „kiürülésük” esetén csak nagy mennyiségű energia felhasználásával tölthetőek újra. Ha ez nem történik meg időben, akkor a falak a hideget kezdik el tárolni, és hűtő közeggé válnak, ontják magukból a hideget. Ezért nemhogy ritkábban kell a kazánt működtetni, hanem folyamatosan érdemes. A fel nem használt energiánál nincsen olcsóbb. A könnyűszerkezetes technológia nem a hőtárolótömegre alapoz, hanem egy hőpajzsként viselkedik. Tehát ha ön például csak az esti órákban ér haza, nem kell a fűtési rendszert folyamatosan üzemeltetnie. Amikor haza ér, egy jól időzített termosztát segítségével mégis kellemes hőmérséklet fogadja. Ennek oka pont az, hogy nem kell a falakat felmelegíteni, átfűteni. Ha szükségesnek érzi, a hűtést éppen úgy, alacsony energiaáron érheti el. A hőpajzs elve ugyanúgy érvényesül.
Akkor az egész hőtárolótömeg kérdése egy félrevezetés csupán?
Nem. Természetesen jó a hőtárolótömegről gondoskodni. De nem biztos hogy a főfalak irányába érdemes a lépéseket megtenni. Akár számolható is az a tömeg, amire valójában szükség lehet. Hőtároló magot hozhatunk létre belső nehéz válaszfalakkal, kandallóval, stb. De maga az alap is ilyen magként funkcionál. Sőt, minden berendezési tárgy. Az építészetben az évszázadok alatt folyamatosan arra törekedtek és törekednek ma is, hogy az anyagok súlyát csökkentsék. Úgy optimalizálva, hogy statikailag is megfeleljenek az elvárásoknak. A modern téglaházak egyre inkább arra az útra lépnek, amin a könnyűszerkezetes technológia már évek óta halad. A hőtárolótömeg, amire hivatkoznak, sok esetben teljesen háttérbe szorult. A mai téglák porózus anyagból készülnek, minél üregebbre tervezik őket, hogy a hőátadás nehezen valósuljon meg. Egyes drágább típusokban szálas szigetelő anyagot helyeznek el. A cellás kialakítás, tekintettel arra, hogy rétegenkénti hőátadás gátlására szolgál, eleve nem engedi a teljes falazatot átmelegedni. A kérdést egyébként is bonyolítja az, hogy az építészetben szokás megkülönböztetni aktív és passzív hőtároló tömeget. Egy modern tégla esetében ez az aktívtömeg (normál használat esetén a felmelegedni és lehűlni képes réteg vastagsága) nem haladja meg jelentősen a két réteg gipszkarton vastagságát. Az a tény, hogy a tégla forgalmazók nem a tömegre, mint fontos sajátosságra erősítettek rá, hanem a száraz-építészet jellemzőire, segítenek a kérdésben tisztábban látni és gondolkodni.
A könnyűszerkezetes házak magas komfortérzettel rendelkeznek, alacsony energia árak mellett. Ez köszönhető annak is, hogy a gipszkarton könnyen átveszi a környezetének hőmérsékletét. Ezért soha nem ont magából sem hideget sem meleget, így a szoba levegőjének hőmérsékletét élvezhetjük általa. Ahhoz hogy a hőmérsékletet szabályzó rendszereink hatékonyságát növeljük, tehetünk egyéb lépéseket. Egy jó tájolás, árnyékolás, egy megfelelő helyre ültetett lombhullató fa, ami nyáron árnyékot vett, télen beengedi a napsugarait, mind segít optimalizálni lakótereinket.